A kutatás célja olyan kommunikációs eszköz és hozzáférhetőség elkészítése, amely a súlyos hallássérült emberek  jelnyelv elsajátítását segíti, valamint  az idegen nyelvterületen /Ausztria/ és hazánkban használatos siket jelnyelv közös magyar-német digitális szótárának elkészítése.


A megvalósításban jelnyelv szakértők, szurdopedagógusok, informatikusok vesznek részt mindkét nyelvterületről.
Az egyeztető találkozások alkalmával közösen válogattuk ki a szótárban szereplő témaköröket, azok szóanyagát. Közösen kutattuk a jelek pontos leírását, valamint a magjegyzést segítő magyarázatokat.

Minkét országban jelkutatás folyt, hogy a szóanyagnak megfeleltetett aktuálisan használt jelek kerüljenek felvételre. A NYME kutatása a helyben élő (Nyugat-Dunántúl) siketek által használt jelekre koncentrált, míg az osztrák partner az ottani standardizált jeleket alkalmazta. Részükről külön kutatást igényelt, hogy az eddig még nem standardizált jeleket, az osztrák hallássérült szövetség által elfogadtassa.

A hallássérültek jelnyelvében a szociális szakemberek jártassága célszerű, hiszen az esélyegyenlőségi törvény a jeltolmácsi szolgálatot meghatározza. A készülő, majd a teljes szótár anyagát a szociálpedagógus és más szakon is érdeklődést mutató hallgatók fokozatosan megismerhették.

A programot a jelnyelvi oktatók és a hallássérültek is hasznosíthatják, jobban megismerve a szomszédos ország jelkultúráját.

A szótár jelenleg 1004 jelet tartalmaz.

A projekt megvalósítását (hallássérültek közreműködése, videofelvételek készítése) a Lepkeszárny Alapítvány támogatta.